Mindenki az nVidia legújabb csúcskártyáitól van elájulva. A GTX680, és a 2 GPU-s 690-el nem fognak eladási rekordokat dönteni, hiszen csak 1-2 kivételesen vastag pénztárcájú egyén engedheti meg magának az 500 és 1000 dolláros videokártyát. A tesztelőknek elküldött példányokkal futtatott tesztek kiböknek pár számot, majd a rajongók ezt látva elmorzsolnak pár könnycseppet, látva, hogy az nVidia újra a csúcson van. Ez a kategória csak a presztízsért van: "Kié a legerősebb egy és két GPU-val ellátott videokártya a piacon?"

Viszont mivel valamiből meg kell élni, és a fejlesztések költségeit is elő kell valahogy teremteni, így az egyel lejjebb lévő kategória, vagyis a GTX670, valamint az ez alatt lévő GTX660 sokkal fontosabb.

Mindkettő a GTX680 alapját is képző GK104-es chipre épül, viszont itt-ott lecsipegettek belőle kicsit, csökkentve a költségeket, valamint a fogyasztást is. A GTX680-ban lévő GK104-es chip pontos típusa GK104-400-A2, míg a GTX670-ben a GK104-335-A2 típusú dolgozik. A GTX660, 670, és 680 közötti különbségeket az alábbi táblázatban találjátok:

A cikk folytatódik...

Ha egy új generációs videokártyát ad ki a kezéből egy gyártó, akkor muszáj valami figyelemfelkeltőt, illetve kiemelkedőt hozzácsapni, ami jól mutat a dobozok oldalán és a reklámokban. Nem feltétlenül bálnapénisz bőr bevonatú hűtésre gondolok, inkább egy olyan szolgáltatásra, amely energiahatékonyabbá, esetleg gyorsabbá teszi az adott generáció egyes modelljeit. A márciusban megjelent nVidia GeForce GTX680 esetében ez nem más, mint a GPU Boost. Ahogy az a hivatalos bemutatóban is elhangzott, ennek lényege, hogy a rendszer nagyjából 100MHz-cel képes megemelni a GPU órajelét, feltéve, ha arra a többi paraméter (fogyasztás, hőmérséklet) lehetőséget ad.

A furcsaság ott kezdődik, hogy a hivatalos specifikációkban 1058 MHz-es értéket adnak meg. Viszont ha az alap 1006MHz-es órajelhez hozzáadjuk az állítólagos 100MHz-et, akkor akárhogyan is matekozunk rajta, sehogy se 1058MHz jön ki. Egy bizonyos Damien Trioilet nevezetű fazon, aki a hardware.fr okostojása, kicsit mélyebbre ásott a dologban és kiderítette, mi is a GPU Boost mögötti trükk.

Cikk Folytatódik…

Egy ideje már kaphatóak a GTX680-as videokártyák, de melyik gyártó nem próbálna meg valami extrával kilógni a sorból? A lényeg, hogy legyen nagy, a nevében szerepeljen valami nagy szám, esetleg egy X betű...az entervitézeknek ennyi elég is. Ezek után már az árcédulától se kell meglepődni, főleg, hogy a Gigabyte nemsokára megjelenő, felturbózott GTX680-asa a már jól ismert SOC, vagyis a Super OverClock kategóriába tartozik.

Sokan mondják, hogy nem a méret a lényeg, pedig nagyon is az. Bár az órajelekről még nincs hír, de a Gigabyte WindForce 5X nevezetű hűtés valószínűleg nem plusz 10-20MHz-ért tartalmaz hőkamrás talpazatot, öt darab 8mm átmérőjű hőcsövet, három foglalatot is felemésztő alumínium tömböt és egy hátlapi lemezt. A bordák közül a levegőt elvileg 5 darab 40mm-es ventillátornak kell(ene) halkan, és hatékonyan eltávolítania. Szerencsére nem az alaplapra fújják a meleg levegőt, hanem a gépház oldala felé szívják, de kis méretük és magas fordulatszámuk miatt, terheléskor finoman szólva is nehéz lesz nem hallani őket. Lehet, hogy hatékonyabb lett volna, ha kettő darab 12cm-es ventillátort dobnak a tetejére, de egy 4 slotot foglaló videokártya már kezdene kicsit vicc kategóriába tartozni. 

Megjelenése még kérdéses, ahogyan az ára is, de aki jó ár/értékű VGA-t keres, az tuti nem ebből akar majd 3 utas SLI rendszert építeni...

Raktárunkba pedig pár hét múlva kopogtat az első GTX680-as szállítmány.

Egyszer már volt szó az előre összeállított asztali konfigurációinkról, valamint az akciós notebookokról, de azóta már eltelt pár hónap és a délutáni -20 fokot felváltotta a délutáni +20 fok. Ebben a világban néhány hónap alatt sok minden változik, legyen szó akár az új fejlesztésű hardverekről, vagy a forint árfolyamról, mely kiszámíthatatlanabb, mint egy mexikói földmunkás kutyája.

Például megjelent az Intel legújabb fejlesztésű "Ivy Bridge" kódnevű processzora, melyhez képest az AMD "Bulldozer" nevű központi egysége inkább kis homokozólapát. Viszont ha már a processzoroknál annyra nem is hasított, a videokártyák piacán az AMD kiadta a HD7000-es szériát, melyre az nVidia csak nemrég tudott válaszolni a GTX600-as modellekkel. Mindezek miatt már ideje volt kicsit felfrissíteni a kínálatot, melyet a cikk második felében találtok.

A Cikk Folytatódik...

A G. Skill nevezetű cég, mely okosított memória moduljairól híres, egy újabb csúcsmodellt mutatott be azoknak, akiknek a nagy órajelektől dudorodik a nadrágja. Az Intel legújabb, Ivy Bridge becenevű processzoraihoz készült DDR3-as csomag a cég állítása szerint akár 3320MHz-es órajelen is képes stabilan működni Dual Channel módban. Több féle kit közül is lehet választani, a 8, 16 és 32Gb-os kiadások órajelei 2400 és 2600MHz lehet, de van olyan 16Gb-os csomag is, mely 2800MHz-en hasít 1.65V-os feszültség mellett. Az Intel legújabb központi egységei természetesen támogatják ezeket a magas memória órajeleket, de a 2.8GHz-es TridentX fantázianevű memóriák elbírják akár a 3320MHz-et is. A magas órajel magas hőmérsékletettel is jár, így a megfelelő hűtésről is gondoskodtak, melynek különlegessége, hogy ha helyszűkében vagyunk, akkor a piros kiegészítő bordákat egy mozdulattal eltávolíthatjuk.

Eddig a memória órajel háború nem volt túl kiélezett, de az Intel újdonságának köszönhetően, valószínűleg egyre többen próbálkoznak majd a 3000MHz feletti eredményekkel. Az új modulok ára egyelőre még nem ismert, de tuti nem lesz majd kapható minden sarki PC boltban és a jó ár/érték arányáról se lesz híres.

Viszont ha valaki nem bírja ki, annak íme egy hasonlóan gyors memóriamodul, mielött még foltot hagynának valahol: Kingston HyperX Blu XMP 8GB 1600MHz Kit CL9 - 14.990Ft 5 év garanciával.

Az elektronikai eszközökre manapság egyre nagyobb, és összetettebb hűtési megoldások szükségesek, hiszen a nagy hőmennyiséget valahogy el kell vezetni, és át kell adni a levegőnek. Aki tutira megy az vízhűtést használ, viszont aki nem akar több tízezer forintot kiadni ezen a téren, az megelégszik egy sima léghűtéssel is. Ezek a rendszerek főleg két féle anyagból készülnek: Alumíniumból és rézből. Viszont mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya is. A réz sokkal jobban vezeti a hőt, mint az alumínium, viszont nagy hátránya, hogy nehezen megmunkálható, és drága. A vörösréz ráadásul puha anyag (a többi fémhez képest), így forgácsolásnál kenődik, és hamar kiveszi a szerszámok élét. Az alumínium viszont ebből a szempontból jobb, és ha nem is vezeti olyan jól a hőt, de sokkal könnyebben adja át azt a levegőnek. Ezért van az, hogy a hőcsövek rézből, a bordák pedig alumíniumból készülnek. A réz hőcső jól elvezeti, az alumínium borda pedig megfelelően átadja a levegőnek a hőt.

A cikk folytatódik...